Magunkról
Szolgáltatásaink
Tudatosan az egészségért
Hálózat
Bejelentkezés
Képek
Elérhetőségeink
Egészségpénztárak

Központi rendelő:
    1135 Budapest,
    Jász utca 33-35.
    térkép

Tel/Fax: 236-0176

Mobil: 06 30 633-0961

SMS: 06 30 633-0961

e-mail:
hungariamed@hungariamed.hu

Adószám: 12489477-2-41



 
 
Dimenzió
 
Egészségért
Tudatosan az egészségért

Munkahely és lelkiállapot
Az éltető falatok...táplálkozási 1x1
Állandó készenlét - Mindennapi stresszhatások
Csak még egy szál cigarettát... tényleg egy újabb koporsószeg...
Legyőzhetetlen horkolók
Görbe szék, és görbe hát. Amire eddig nem is gondolt
A pohár másik oldala
Tenisz - a mozgás éltető ereje
Tudom: Sál, sapka...
Gyógyszer nélkül egy hét...
Hogyan fokozzuk agyunk..?
150 évig élni
Megoperálnak és még éheznem is kell?
Több éjszakázás - több emlőrák?
A fülzúgást úgy gyógyítják, mint a fantomfájdalmat?
Az ágy
Játékszenvedély
Ilyen betegek vagyunk?
Botrányos kézmosás
Kinek árthat a gyógyfürdő?
Humphrey Bogartnak nem volt légkondija
Miért vagyunk önpusztítók?
Csavaros műér
Szennyezett levegő - csökkenő nemzőképesség
A kevés alkohol védi a szívet - de nem gyógyszer
Prosztatarák gyógyítás - tessék választani!
Tériszony és életszeretet
Viszketés - még az okát sem ismerjük



Miért vagyunk önpusztítók?

Miért nem változtatnunk egészségünket rongáló, végső soron életünket megrövidítő szokásainkon? Miért nehéz leszokni a zsíros ételekről, a nikotinról, az alkoholizálásról? A válasz összetett – ám annak pszichológiai komponenseiről, gátjairól igen keveset tud a laikus.



Az egészség megelőzéssel foglalkozó emberek folyamatosan frusztráltak. Túl sokfejű sárkánnyal kell hadakozniuk. Mert, ha végre megtalálják a módját, lehetőségét (és a pénzforrását!), hogy eljutassák a tömegekhez „üzenetüket”, azaz hogy egészségesebben éljenek – az emberek jelentős része, egyszerűen negligálja, önpusztító módon nem veszi figyelembe az okos tanácsokat.

De hát miért? Betegek akarnak lenni?!
Dehogy akarnak – csak éppen nagyon nehéz áttörniük, többek között, a pszichés, pszichológiai akadályokat. Feuer Mária pszichopedagógus felhívta a figyelmet egy fontos (rész)magyarázatára, melyet a pszichológia a „leszámítolás törvényének” nevez. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy hiába ijeszt rá az orvos határozottan a betegére. Hiába mondja, hogy ha továbbra is ragaszkodik eddigi életmódjához, akkor 10-15 éven belül belepusztul(hat) infarktusába. Hogy, ha füstöl, mint a gyárkémény, és vedel, mint egy kocsisa, utoléri a tüdőrák vagy a májzsugor – mindez sokszor falra hányt borsó. A páciens felvázolt vészterhes jövőjét, nem igazán fogja figyelembe venni, hárít – leszámítolja. Hisz hol van az még, 15 év rengeteg idő, addig „a kutya is megtanul énekelni”.
Egy (nem közvetlenül) az egészséghez kapcsolódó, környezetvédelmi példa: hiába tudjuk, hogy az őserdő, Földünk tüdeje, gátlástan irtása következtében 30-40 éven belül végleg eltűnhet bolygónkról – olyan nagyon ezért ez nem rázza meg a tömegeket. Mert messze van térben, időben, majd lesz valahogy. Ezt is leszámítoljuk...

Más: szinte körömszakadtáig ragaszkodunk rögzült szokásainkhoz – még a rosszakhoz is. Ugyanis szokásainkból, akár káros életrendünkből is, tevődik össze, épül fel az életünk, önmagunkról alkotott képünk, végső soron egész személyiségünk. Ha jelentősen változtatunk szokásainkon, sokszor érezzük úgy, hogy egész személyiségünk sérül. Leegyszerűsítve, ha az orvos egyre romló májfunkciója miatt eltanácsol valakit az ivástól, a sarki kocsmázástól, akkor hirtelen űr támad. És nem csak a szokásos esti program helyén és idején, hanem valahol bennünk is. Elbizonytalanodunk, elveszítjük biztonságérzetünket. Különösen érvényes ez mélyebb, ösztönszintű szokásainkra – elsősorban az étkezésünkre. Hisz ezek már a nagyon korai gyermekkorunkban, igen mélyen rögzülnek (mellesleg ezért is kell annyira odafigyelnünk a korai gyermekkori egészségvédő „szokásokra”). Tehát ha mostantól fogva nem ehetjük kedvenc vasárnapi pörköltünket és krémesünket, ez egy nagyon fájdalmas megpróbáltatást, drasztikus beavatkozás „magánéletünkbe” – sokan el is bukunk a próbán (és elhízunk). A kudarcok meg nem éppen önbizalom- és személyiségfejlesztő hatásúak. Persze ha mégis sikerül, az pozitívan hat egész személyiségünkre. A személyiség „kordában tartása”, önfegyelmezése mindig hasznos, személyiség erősítő, fejlesztő tényező.
És akkor még nem szóltunk a valódi, úgynevezett személyes prevencióról. Mert önként, nem pedig külső presszió hatására lehet igazán leszokni a káros szenvedélyekről, mondjuk a dohányzásról. Ha valódi belső meggyőződésből, belülről fakadó indíttatás hatására dobjuk el a cigit – nagyobb az esélyünk, mintha „kívülről” várunk segítséget – lett-légyen az felvilágosító propaganda, közvetlen orvosi beavatkozás, vagy akár ingyenes gyógyszerezés. És még egy: a gyors siker a mozgósító erő. Az ember mohó. A vágyairól csak akkor mond le, ha cserébe kap valamit – lehetőleg azonnal. Nem vagyok reklámszakember, de ingyen közre teszem a tippem: ha a dohányzás elleni szlogen valami olyasmit tartalmaz, hogy amennyiben eldobjuk a cigarettát, akkor azonnal „megjutalmazzuk” magunkat a szervezet méregtelenítésével, az mindennél hatásosabb lehet!

Ebből természetesen nem az következik, hogy nincs szükség megelőző, prevenciós programokra, az egészséges élet ismertetésére és propagálására. Csak éppen nem mindegy, hogyan. Hódi Ágnes pszichológus egy ma már közhelyszámba menő elvet hangsúlyoz, azt, hogy csak a pozitív üzenet hatásos. Hogy nem leszek beteg – nem az igazi. Valaminek a hiánya – nem üzenet. Hogy szép leszek, „bombázó” - annál inkább. Ezért fogyókúráznak sok millióan, és ezért lehet ezt az érzést, ezt a pozitív üzenetet egészségesebb életmóddal, diétával mintegy „meglovagolni”. Az egészségmegőrzés és megelőzés ezért a legsikeresebb az Egyesült Államokban, a „think positive” hazájában. Ahol nem hangozhat el az a tipikus közép-európai mondat, hogy „hol leszek én tizenöt év múlva?”… Európában egyébként is hagyományosan több oka van az embereknek arra, hogy szorongjanak – így telítve is lehet a szorongási kapacitásuk, és ez fásulttá teheti őket. Megelőzés, egészségkárosodás: eggyel több vagy kevesebb veszély már igazán nem számít. Mint már említettük, nálunk nem könnyű a prevenciós szakemberek dolga...
Az ember természetétől idegen a tartós halálfélelem, pontosabban annak elviselése, de folyamatos szorongásban sem bír huzamosabban élni, Ezért hárít. Nem mindig tettel, hanem elsősorban érzelmileg. Ezért van szilárdan meggyőződve arról, hogy a rossz dolgok mindig csak a másikkal történnek meg. Hogy ne csak az általánosság szintjén mozogjunk, a nők (többsége) ezért nem szorítja görcsösen hóna alatt táskáját a veszélyes utcán, attól félve, hogy ellopják. Ezért nem látnak minden szemben jövőben potenciális rablót, gyilkost – bármekkora is a bűnözési hullám.
Visszatérve a (nem megfelelő) megelőző, preventív módszerekre, Hódi Ágnes még egy fogalommal megismertet: az anticipátoros szorongással (anticipáció: előrevételezés). Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk képzeletben valamit előre látni, átélni – és szorongani is tőle. Mondjuk a ráktól. Az anticipációs szorongás érdekes módon nem mindig sarkall arra, hogy hatékonyan megszüntessem a szorongás okát – inkább arra, hogy elkerüljem a vélt veszélyforrást! Ezért nem megy el, sajnos, sok nő emlőszűrésre, de bármilyen más orvosi közegbe sem, mert akkor a veszélyre asszociál. A félelmetes műszerektől – na meg az ijesztő, lehetséges diagnózis veszélyétől - szorong, félelmet keltenek benne. Visszariad.

Sok szülő, ha mélyen magába néz, rájön hogy fennen hirdetett állításával szemben, miszerint a fertőzéstől való félelem miatt nem viszi be gyermekét a rendelőbe, hanem inkább kihívja az orvost - igazából a fehér falak, a steril műszerek, a fertőtlenítő szaga keltenek félelmet, szorongást benne (én ezért nem hordok fehérköpenyt a gyermekkardiológiái rendelőben). Végső soron az otthonszülés divatjának is van egy ilyen magyarázata, az anticipátoros szorongás.
Bármennyire is pesszimistára sikeredett ez a prevenciós (kór)kép, annak azért legyünk tudatában – íme még egy közhely - , hogy természetesen a legjobb gyógyszer a megelőzés. Csak éppen nem könnyű menet. Nem mindegy, mit sugall – és hogyan fogadjuk.


Dr. Nemes János





Lap teteje  
Magunkról Szolgáltatásaink Tudatosan az egészségért Hálózat
Bejelentkezés Képek Elérhetőségeink Egészségpénztárak