Magunkról
Szolgáltatásaink
Tudatosan az egészségért
Hálózat
Bejelentkezés
Képek
Elérhetőségeink
Egészségpénztárak

Központi rendelő:
    1135 Budapest,
    Jász utca 33-35.
    térkép

Tel/Fax: 236-0176

Mobil: 06 30 633-0961

SMS: 06 30 633-0961

e-mail:
hungariamed@hungariamed.hu

Adószám: 12489477-2-41



 
 
Dimenzió
 
Egészségért
Tudatosan az egészségért

Munkahely és lelkiállapot
Az éltető falatok...táplálkozási 1x1
Állandó készenlét - Mindennapi stresszhatások
Csak még egy szál cigarettát... tényleg egy újabb koporsószeg...
Legyőzhetetlen horkolók
Görbe szék, és görbe hát. Amire eddig nem is gondolt
A pohár másik oldala
Tenisz - a mozgás éltető ereje
Tudom: Sál, sapka...
Gyógyszer nélkül egy hét...
Hogyan fokozzuk agyunk..?
150 évig élni
Megoperálnak és még éheznem is kell?
Több éjszakázás - több emlőrák?
A fülzúgást úgy gyógyítják, mint a fantomfájdalmat?
Az ágy
Játékszenvedély
Ilyen betegek vagyunk?
Botrányos kézmosás
Kinek árthat a gyógyfürdő?
Humphrey Bogartnak nem volt légkondija
Miért vagyunk önpusztítók?
Csavaros műér
Szennyezett levegő - csökkenő nemzőképesség
A kevés alkohol védi a szívet - de nem gyógyszer
Prosztatarák gyógyítás - tessék választani!
Tériszony és életszeretet
Viszketés - még az okát sem ismerjük



BOTRÁNYOS KÉZMOSÁS

Nem is vagyunk annyival okosabbak XIX. századi eleinknél. Hiába fedezte Semmelweis fel 150 éve a kézmosás jelentőségét - atomkorszak ide vagy oda –, ma sem nyitjuk ki elégszer a csapot. A kórházakban sem.




Mint arról az Epinfo nevű közegészségügyi szaklap beszámolt, komoly nyugati tanulmányok bizonyították, hogy a legfejlettebb nyugati kórházakban sem tartják be a legelemibb tisztasági rendszabályokat. Szakkifejezéssel, a kézhigiénés előírások compliance-a, azaz teljesítése 50 % alatt van. Magyarán, alig minden második egészségügyi dolgozó mos kezet, mielőtt a beteghez nyúlna.
Ez azért tragikus, mert egyedül ezzel az - enyhén szólva - nem túl bonyolult módszerrel a kórházi fertőzéseknek körülbelül az egyharmada megelőzhető. Márpedig ezek a szövődmények teszik ki kórházi ártalmak döntő többségét, és felelősek a súlyos, gyakran halálos komplikációkért.

Részletes tanulmányok készültek arról is, hogy milyen tényezők befolyásolják elsősorban a kézhigiénés gyakorlatot, magyarán kik és milyen szituációkban mosnak ritkábban kezet a klinikákon, azaz veszélyeztetik leginkább a rájuk szoruló pácienseket.
Nos, Didier Pittet, svájci kutató szerint, a betegek nagyobb veszélynek vannak kitéve, ha férfiak kezelik, mint ha nőkre bízzák őket, illetve a szakszemélyzet közül elsősorban az ápolók trehányabbak. Persze gyorsan hozzá fűzöm, hogy statisztikai adatokról van szó – azok viszont szignifikánsak, megbízhatóak, tehát valódi különbségeket tükröznek. Érdekes annak a pszichológiája is, hogy ha valaki kesztyűt és maszkot visel, miért érzi kevésbé fontosnak az ismételt kézmosást. Mint ahogy az is elgondolkodtató, hogy hétköznap többször nyúlnak „piszkos” kézzel a beteghez, mint a hétvégeken és ünnepnapokon.

Emberileg még a leginkább érthető - ha nem el is fogadható – érv (inkább mentegetődzés), hogy, hogy sokak bőre túlérzékeny, a gyakori mosástól, dörzsöléstől tönkre megy a kezük, hiába használnak modern, bőrkímélő szereket. Ám íme csak felsorolásszerűen, néhány „bűnpont”, objektív és szubjektív tényező, amelyek a felmérések szerint akadályai ennek az elemi tisztálkodási kötelezettségnek: feledékenység, időhiány, túlterheltség, és nem utolsó sorban a tudományos ismeretek hiánya.

Magyarországon, tudomásom szerint, ilyen felmérés az utóbbi években nem készült. Viszont a magyar egészségügyiek túlterheltek, állandó időhiányban szenvednek. És mert a szakképzett személyzet tömegesen hagyja el a pályát, egyre több a szakképzetlen ápoló. Akik tudományos ismeretei erősen hézagosak...


Dr. Nemes János



Lap teteje  
Magunkról Szolgáltatásaink Tudatosan az egészségért Hálózat
Bejelentkezés Képek Elérhetőségeink Egészségpénztárak