Magunkról
Szolgáltatásaink
Tudatosan az egészségért
Hálózat
Bejelentkezés
Képek
Elérhetőségeink
Egészségpénztárak

Központi rendelő:
    1135 Budapest,
    Jász utca 33-35.
    térkép

Tel/Fax: 236-0176

Mobil: 06 30 633-0961

SMS: 06 30 633-0961

e-mail:
hungariamed@hungariamed.hu

Adószám: 12489477-2-41



 
 
K&H
 
Generali
Tudatosan az egészségért

Munkahely és lelkiállapot
Az éltető falatok...táplálkozási 1x1
Állandó készenlét - Mindennapi stresszhatások
Csak még egy szál cigarettát... tényleg egy újabb koporsószeg...
Legyőzhetetlen horkolók
Görbe szék, és görbe hát. Amire eddig nem is gondolt
A pohár másik oldala
Tenisz - a mozgás éltető ereje
Tudom: Sál, sapka...
Gyógyszer nélkül egy hét...
Hogyan fokozzuk agyunk..?
150 évig élni
Megoperálnak és még éheznem is kell?
Több éjszakázás - több emlőrák?
A fülzúgást úgy gyógyítják, mint a fantomfájdalmat?
Az ágy
Játékszenvedély
Ilyen betegek vagyunk?
Botrányos kézmosás
Kinek árthat a gyógyfürdő?
Humphrey Bogartnak nem volt légkondija
Miért vagyunk önpusztítók?
Csavaros műér
Szennyezett levegő - csökkenő nemzőképesség
A kevés alkohol védi a szívet - de nem gyógyszer
Prosztatarák gyógyítás - tessék választani!
Tériszony és életszeretet
Viszketés - még az okát sem ismerjük


Tudom: Sál, sapka...

- Anyu, lemegyek a kertbe almát szedni.
- No de Pistike, ilyenkor, télen?!
- Tudom, sál, sapka...

És kesztyű teszem hozzá, ehhez a kedves idétlen vicchez. Hisz mi fagy le először a nagy hidegben? Nyilván az ember füle, orra, álla, ujjai.
Jó, de miért? Mondhatjuk, buta kérdés: persze, hogy a szervezet kiálló részei, szervei - szakszóval az acrák - vannak elsősorban kitéve a természet viszontagságainak, a fagynak, naná, hogy előbb fognak lefagyni. Aki egy kicsit utánagondol, laikus magyarázatként még azt is hozzáfűzheti, hogy a fülek, az ujjak nagyobb felületen, nagyobb bőrfelszínen érintkeznek a külvilággal, ráadásul kisebb a térfogatúk, az átmérőjűk is, a többi testrészhez viszonyítva - ezért könnyebben és gyorsabban hűlnek le, nehezebben tartják a hőt.
Igen ám, de a természet zseniális: nagyszerű vérellátással siet e veszélyeztetett szervek segítségére, hisz itt a legsűrűbb az érhálózat. Én itt el is akadtam, és a fagyás mechanizmusának mélyebb megértéséhez segítségül hívtam a szakembert.
Dr. Kristóf Vera, a budapesti Ér - és Szívsebészeti Klinika angiológusa (az érbetegségek szakorvosa) készséggel és tapintatosan emlékeztet az alapvető élettani ismeretekre. Azt persze tudtam, hogy az érrendszer két legfontosabb feladata az oxigén szövetekhez szállítása - valamint a hőszabályozás. Hidegben az erek összehúzódnak - csökken a hőleadás, ezzel próbálja a szerv(ezet) megvédeni magát a lehűléstől. Melegben pedig úgy védekezik a túlzott felmelegedés, a hőguta ellen, hogy kitágulnak az erek - a test nagyobb érfelületen adja le a ,,belső" hőjét.
Persze a hőreguláció csak bizonyos határokig képes megvédeni a testet, a szerveket a hőmérséklet ingadozástól. Tartós fagyban e védekező mechanizmus, tehát az érösszehúzódás visszaüt, mondhatnánk a szervezet túljár a saját eszén. Hisz a tartós és nagy fokú érösszehúzódás, érszűkület rontja a szerv működését - a keringő vér mennyiségének radikális csökkenése miatt az oxigén ellátást is. Ráadásul - és Kristóf doktornő itt tér rá a lényegre - az acrák azért sérülékenyebbek, mert az ujjakat például úgynevezett végartériák látják el. Ez azt jelenti, hogy ezen apró ütőerek között nincsenek hidak, érösszekötetések, latin szakszóval anasztomózisok. Magyarán, ha tartósan túl szűkek, sehonnan sem kapnak segítséget, nincs ,,pót'' vérellátásuk.
Az már külön pech, hogy kiálló részeinkben a vegetatív idegrendszer szimpatikus túlsúlyt hoz létre, a paraszimpatikus komponens rovására. Magyarán, inkább az érösszehúzó, mint az érlazító hatások dominálnak, amennyiben valamilyen káros inger, például hideg éri a szerveket.
Színesíti a képet, hogy nem vagyunk egyformák - jelen esetben a szimpatikus idegrendszerünk sem egyforma. Van, akinél erős ingerekre nagyon hamar, igen gyorsan összehúzódnak az ujjak erei - és nem csak hidegre. Gondoljunk a ,,stresszelő", izguló emberek örökké hideg praclijára, vastag pamutzoknit igénylő fázékony lábára. Mások meg vígan lubickolnak a hideg vízben - a legelvetemültebbek a szibériai tavakban, vagy éppen a jeges Dunában is.
És mi van a füllel meg az orral? Votisky Péter, a Madarász Gyermekkórház fül-orr-gégész főorvosa felhívja a figyelmemet arra, hogy bizonyos állatoknál a fül egyenesen a hőszabályozás kiváló eszköze, méghozzá többféle módon is. A nyuszifül, tekintélyes méreténél fogva, egyszerűen jelentős felülete a hőcserének, míg a szofisztikáltabb elefántfül már ventillátorként - na jó, legyezőként is megállja a helyét, ezzel kellemes hűvös légáramlást gerjesztve egy jól sikerült trópusi szafárin.
Az elkorcsosult homo sapiens érthető módon nem számíthat ekkora sikerre. Amikor tükörbe néz, és szemügyre veszi silány érzékszerveit, kénytelen szembe nézni, szembesülni a szomorú ténnyel: ezekkel a vékony, csenevész, görbe kis fülkagylóknak nevezett bőrlemezekkel - melyet szégyenszemre még mozgatni se (nagyon) tud - igen nehéz szembeszállnia az elemekkel. Pedig fantasztikusan dús a vérellátásuk, hiába: egy bizonyos ponton, lehűlésen túl, a fül erei feladják a harcot, nem bírják tovább a strapát, az összehúzódási kényszert - elernyednek, egyenesen kitágulnak. Ennek tragikus következményei lesznek. A hajszálerek fala átjárhatóvá válik, az egész fül megduzzad, savó szivárog belőle, mintha megégett volna (egyébként kórélettanilag az égés és a fagyás igen hasonló folyamatok). A nagy, kitágult érfelület már nem szab már gátat a hőcserének, a hőveszteségnek: megfagy a fül. A húsosabb, vaskosabb orrnak valamivel nagyobbak az esélyei, tovább ellenáll, ráadásul, amikor a kilégzett levegő átáramlikcrajta, valamelyest fűti belülről.
Néhány tévhit: az alkohol (és a drog!) nem véd meg a fagyástól. Rövid ideig, amíg a szesztestvér éppen magába dönti a szeszt, átmenetileg kitágulnak az erei, tán kissé át is melegszik a teste, de ennek az érzésnek a nagyobbik része is csak érzékcsalódás, akár a szivárvány. Ráadásul ez az átmeneti, rövid értágulat azért is csalóka, mert éppen azok az ún. hőszabályozó, felszínhez közeli erek tágulnak ki, amelyek fokozzák a hőleadást - ezzel a szervezet hővesztesét. Szomorú tény: az alkoholisták, gyorsan tönkremenő vazoregulációjuk (érszabályozásuk) következtében, hamarabb fagynak meg, az önkontroll csökkenéséről és az álmosság életveszélyes hatásáról már nem is beszélve. Sajnos akad nem egy olyan betegség - érszűkület, cukorbetegség stb. - amelyek tovább rontják az acrák hideggel (és más káros hatással) szembeni ellenállóképességét.
És a fagyás ellenszere? Fokozatos melegítés, infúzió, gyógyszer, sőt, sebészi megoldás: sympathectomiának nevezik azt a régebben nagyon divatos eljárást, amikor az ún. szimpatikus idegdúcokat kiirtva, már veszni látszó megfagyott ujjakat, végtagokat sikerült megmenteni.
Persze legjobb megelőzni a bajt: ne becsüljük túl a civilizáció vívmányait - és le a természet veszélyeit: öltözködjünk melegen, s fűtsünk be rendesen. Ennyi.



Dr. Nemes János


Nyomtatható változat




Lap teteje  
Magunkról Szolgáltatásaink Tudatosan az egészségért Hálózat
Bejelentkezés Képek Elérhetőségeink Egészségpénztárak